Harmadik próbálkozás, óriásrutin, nagymellény. Van is mire. Jó lett! De csak azért, mert jó volt a recept.
Bevásárlást egyre hanyagabbul kezelem, fel sem tűnt, hogy barnarizsliszt is kell, ehelyett nagyvonalúan zabpehelylisztet - ez egyébként is kellett - és Szafi reform szénhidrátcsökkentett mindenmentes liszkeveréket használtam. Ez utóbbi egyébként sima, gluténmentes tiszta rozsliszt volt.
Megvannak a hozzávalók, essünk neki. Ja, még egy hanyagság, de ez már a természet részéről. Már nincs cseresznye. Sebaj, a meggy szép volt a piacon, azzal helyettesítettem.
Unalmas módon semmi fennakadás nem volt. Megint nem volt kiskukta, lehet, hogy ezért.
Összekevertem a száraz hozzávalókat. BELEMORZSOLTAM A SZOBAHŐMÉRSÉKLETŰ margarint, ment bele egy tojás és 4 evőkanál víz, majd összegyúrtam. Ja, persze a legfontosabb, az útifűmaghéj is belekerült! Huh, majdnem elfelejtettem leírni!
Ment fél órát pihenni a hűtőbe.
Közben a krém. Mascarpone, joghurt, túró, mind light persze, egy reszelt citrom héja. Ez nem volt light, remélem nem hízlal! Akkor oda az egész koncepció!
Pihent a tészta, ki vele, be a sütőbe, 20 percet adtam neki, vagy 25-öt? Erre nem emlékszem, de 20-25 perc volt a receptben, szóval jó vagyok.
Közben kimagoztam a meggyet, Hát ez elég béna volt. Gondoltam is, hogy OK, ennek cseresznyének kéne lennie, de azt is magozni kell, mégis mi a hozzáadott értéke? Úgy értem, szerintem szuperjó lenne málnával, őszi- vagy sárgabarackkal, szederrel, áfonyával, vagy bármivel amivel nem kell ennyit buzulni. Mindegy, ez most nem az én receptem, hanem a Nők Lapjáé, így magoztam.
Ez is megvan, meg is sült a tészta is. Nézem a receptet, nincs további sütés. Mi a f@sz mondom, ennyi? Nézem a képet, hát ott bezzeg megsütőtték a tetejét, de titkolják! Vajon miért? Biztos akkor még kevésbé hizlal, Dehát mit nekünk pár kalória, hadd dagadjon a kedves és gyanútlan olvasó. Persze az is lehet, hogy valami politikai ügy van mögötte, rezsicsökkentés vagy ilyesmi, de engem ez nem érdekel, csinálom, ahogy írják, mert szabálykövető, rendes gyerek vagyok.
Kész is. Hát kicsit olyan, mint a gyerekkorom piskótás, pudingos gyümölcstortái, de szerencsére csak kinézetre. Ízre teljes 21. század! Fűrészporos trutyi. Amúgy nem, ezt már az eddigi bejegyzések rutinja íratja velem. JÓ LETT! A krém mennyei, a meggy nem tolakodó, nagyon kellemes, friss ízt kölcsönöz, a tészta meg egészen pités jellegű lett. Nem mondanám meg, hogy diétás.
Szóval feleim, süssétek bátran!
