Na először is. A tartalomjegyzék szerint ez a recept a 30. oldalon van. Ott azonban a meglepett olvasó bizony egy mini sült paprikás galette receptjét találja. Mínusz egy pont a szerkesztőnek. Hanyag munka. Nade a leleményes receptvadászon nem fog ki holmi trehány népség. A 28. oldalon már ott is a málnás sajttorta ínycsiklandó receptje.
Praktikus ember lévén itt a fotó a receptről:
El is kezdtük – merthogy volt ám elképesztő kiskuktám is – a hozzávalók beszerzését. Az útifűmaghéjről már az elején gyanús volt, de mondom, ugorjunk be az Aldiba ott tuti van mascarpone light. Hát be is mentünk. Mik voltak: mascarpone light, natúr joghurt light, tojás, cukormentes rostartalmú keksz. És itt ki is fújt. Se málna, se ricotta. Utifűmaghéjről nem is beszélve. Sebaj, irány a Lidl – ez volt a legközelebb. Na itt semmi a hiányzókból. Irány a Spar. Előtte az útmenti zöldséges.
Málna megvan. Gurul is. Kiskukta eldobta. Spar mellett biobolt, útifűmaghéj pipa. Sparban ricotta beszerzés, hurrá. (Útifűmaghéj is volt. Amúgy.)
Hazatértünk a portékával és gyerünk.
Először a sokk. Kiderült, hogy a tortát kétszer is kell sütni, málnát meg főzni. Bazz oda a remény, hogy gyorsan kész van, hiszen csak egy sajttorta. Najó, kezdjünk neki. Először jön a keksz darálás. Kiskuktára bíztam, ilyen lett:
Jó, akkor jöjjön a kókuszzsír. Ez is megvan. Összekeverés. Ez jól ment. Tortaforma elő. Második jó is lett. Bele a cucc. Megvagyunk. Akkor a krém. Folyamatos fázisfotók. Ja nem. A tojásbelerakásos kimaradt.
Na, tortaformába betettük a kekszes motyót, majd megsütöttük a sült kekszet. Szuper lett. Ugyanolyan, mint amikor betettük.Mindegy, a recept szerint kész van. Mehet a trutyi bele. Ez tuti kevés lesz. Na ez is mindegy. Be a sütőbe megint. 120 fok 30 perc. Ja nem ment a sütő. Akkor megint. Kapcsolok egy hőlégkeverést. Így lesz a tuti. Az is lett.
Na, közben beszélek a szakács húgommal, aki felvilágosít, hogy a sült kekszet bizony meg kell sütni, mert akkor veszti el a nedvességtartalmát a massza és nem fog szétesni. Rendben, mea culpa. Az enyém szétesett így is, de erről később.
Ezután a málnát az útifűmaghéjjal és az eritrittel összeforraltam. Isteni az illata. Ez egyszerű volt. Elvileg minden készen van. Most hűl kicsit a torta. Ráteszem a málnakrémet. Mondjuk nem mondta, hogy a magot át kellene szűrni, de az ételfotón tuti át van szűrve, vagy inkább szörppel van leöntve. Food styling halleluja!
Na, egész jól néz ki. Bár a málna mennyisége nem kielégítő a torta tetején és én nem is szórtam meg porcukorral, vagy por nyírfacukorral, vagy mindenki helyettesítse be, amit oda gondol, a tetejét, de egész jól néz ki.
Hűtőbe vele. Hűl. Kiveszem. Le a tortaformával. Ja, nem. Nem jön le. Késsel meglazítom. Jeee, ezermester vagyok. Lejött. Kinézetre semmi köze a receptújságban levőhöz.
Lássuk az ízfaktort. Kiskuktával tesztelünk.
- Milyen?
- Te, egész jó lett. Te, nekem nagyon ízlik!
- Nekem is. Jó lett. Mondjuk nem elég édes.
- Szerintem sem. Kicsit tejbegrízes jellege van a krémnek. Semmi íze, sehol a mascarpone, sem a joghurt.
- Ja, de nem rossz amúgy, csak nem tudom, minek kellett bele ez a sok minden.
Tanulság:
Oké, a kekszet meg kell sütni. Több eritrit, vagy nyírfacukor kell. Szerintem a krém nem elég intenzív ízű. A szakács húgom szerint a sajttorta sajtkrémből van. Szerintem is. Ebben nincs is sajt! Jesszus!